Hogyan érhet el nagyszerű eredményeket infravörös hőmérővel
Az infravörös (IR) hőmérők segítségével gyorsan, távolról és a mért tárgy érintése nélkül mérhet hőmérsékletet. Annyira hasznosak, egyszerűek, sőt szórakoztatóak a használatuk, hogy ugyanolyan gyakoriak lettek a konyhákban, mint a gyári padlókon. Az infravörös hőmérőket gyakran használják túlmelegedett berendezések és elektromos áramkörök megtalálására, de több száz egyéb felhasználási területük is van. Azonban van néhány „hiba” az infravörös hőmérő használatakor, amely félrevezető vagy egyszerűen hibás értékeket generálhat. Szerencsére ezek a hibaforrások könnyen elkerülhetők vagy megkerülhetők.
Az infravörös hőmérők általános felhasználása az iparban
- Hibás lezárások keresése nagy teljesítményű elektromos áramkörökben
- Túlterhelt megszakítók elhelyezkedése
- Az aktuális névleges kapacitásukon vagy annak közelében lévő biztosítékok azonosítása
- Az elektromos kapcsolóberendezések problémáinak azonosítása
- Csapágyhőmérséklet figyelése és mérése nagy motorokban vagy más forgó berendezésekben
- Az elektronikus berendezések „forró pontjainak” azonosítása
- Szivárgások azonosítása lezárt edényekben
- Gőzcsapdák hibaelhárítása
- Hibás szigetelés megtalálása folyamatcsövekben vagy más szigetelt folyamatokban
- A folyamat hőmérsékletének mérése
- Többet mér, mint gondolta?
Minden infravörös hőmérőnek van egy „távolság-pont” (D:S) aránya, amely megmondja a mért terület átmérőjét a céltól való távolsághoz viszonyítva. Például, ha a hőmérő távolság-folt aránya 12:1, akkor körülbelül egy cm átmérőjű foltot mér, ha 12 cm-re van a céltól (30 cm-nél körülbelül 2,5 cm-re). Ha megpróbálja ezzel a hőmérővel 5 cm-es területet mérni akár csak 1 m távolságból, akkor nem fog pontos eredményt kapni, mert a hőmérő a hőmérsékletet is méri. a mérni kívánt területen kívül. A távolság és a pont aránya nagyon változó (a legolcsóbb hőmérők kb. 1:1-től a csúcskategóriás modellek kb. 60:1-ig), és kismértékben változnak a távolság függvényében, ezért feltétlenül ellenőrizze a címkét hőmérőben vagy a kézikönyvben.
- Tévútra vezet a lézer?
A legtöbb kézi infravörös hőmérő lézermutatókkal rendelkezik, amelyek a mérési terület hozzávetőleges középpontját mutatják. Fontos tudni, hogy a lézer csak egy mutató, és nem a tényleges hőmérséklet mérésére szolgál. Egy másik gyakori tévhit, hogy a hőmérő a lézersugár által megvilágított területet méri. A mérési pont mindig szélesebb.
- Megzavarják a fényes fényes tárgyak?
Az infravörös hőmérők jó pontossággal mérik a legtöbb tárgyat, de a fényes, tükröződő felületek kihívást jelenthetnek. Különösen óvatosnak kell lennie a fényes fémtárgyak hőmérsékletének mérésekor, de még a fényes festékről való visszaverődés is befolyásolhatja a pontosságot. Ha egy darab nem tükröződő szalagot (például szigetelő szalagot) helyez a fényes felületre, vagy egy matt festéket visz fel, akkor pontosabb mérést kaphat.
Ennek az az oka, hogy nem minden anyag bocsát ki ugyanannyi infravörös energiát, ha azonos hőmérsékleten van. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb anyag több infravörös energiát bocsát ki, mint a fényes fémek – magasabb az „emissziós képességük”. (Az emissziós tényezőt 0 és 1 közötti számként fejezzük ki, ahol a 0 nem emissziós, az 1 pedig tökéletesen emissziós). A fényvisszaverő felületek kevésbé emissziósak, mint a fénytelen felületek. Az elhasználódott vagy oxidált fémek kibocsátóbbak, mint a polírozott, fényes fémek.
A szigetelő szalagon vagy matt festéken végzett mérés segít elkerülni a fényes felületek okozta hibákat.
Ha rendszeresen le kell mérnie a hőmérsékletet alacsony emissziós képességű tárgyakon, fontolja meg az infravörös hőmérő használatát, amely lehetővé teszi az emissziós eltérések kompenzálását. Például a Fluke 561 infravörös hőmérővel beállíthatja az emissziós tényezőt „Magas” (a legtöbb felület, például fa, festék, gumi, vakolat vagy beton), „közepes” (például oxidált fémek vagy gránit) értékre. , vagy „Low” (fényes fémekhez).
- Elhomályosult optika?
Az infravörös hőmérő használatának helye szintén befolyásolhatja a pontosságát. Például, ha gőz vagy por van a céltárgy és a hőmérő között, előfordulhat, hogy az infravörös energia egy része eltérül, mielőtt elérné a hőmérőt. Hasonlóképpen, az infravörös hőmérő szennyezett vagy karcos lencséje ronthatja a méréshez szükséges infravörös energia „látását”. Az a lencse, amely bepárásodott, amikor a hőmérőt hidegebb környezetből meleg helyiségbe viszik, szintén befolyásolhatja a pontosságot.
- Hőmérsékleti sokk?
Végül, a legnagyobb pontosság érdekében a legjobb, ha hagy egy kis időt (általában körülbelül 20 perc elegendő), hogy az infravörös hőmérő elérje a környezet hőmérsékletét, amikor a hőmérőt olyan helyre viszi, amely lényegesen melegebb vagy hidegebb, mint ahol tárolták. . Az érintésmentes infravörös hőmérők a sebesség, a kényelem és a pontosság nagyszerű kombinációját kínálják, de csak akkor, ha megfelelően használják őket.
A lehető legjobb eredmény elérése érdekében ne feledje:
- Ismerje meg infravörös hőmérőjének távolság-pont arányát, és kerüljön elég közel a célhoz, hogy a hőmérő csak azt a területet olvassa, amelyet mérni szeretne.
- Ügyeljen a fényes, „alacsony emissziós képességű” tárgyakra (és kompenzálja azokat).
- Ne feledje, hogy a gőz vagy a por befolyásolhatja az infravörös hőmérők pontosságát.
- Tartsa a hőmérő lencséjét tisztán és karcmentesen.
- A legpontosabb eredmények elérése érdekében várjon egy kis időt, amíg a hőmérő eléri a környezet hőmérsékletét.
